Hentai anime, a japán rajzfilm merész oldala

Sok férfi titkos kedvence, mégis kevesen tudják, milyen gazdag múlt áll mögötte. Én is csak lassan fedeztem fel, hogy egy egész világról van szó, saját történelemmel, stílussal és rajongótáborral. A hentai anime gyökerei a több száz éves japán erotikus fametszetekig nyúlnak vissza. Az első animált változatok az 1960-as évek végén születtek, a nagy áttörést pedig a videokazetták korszaka hozta el. Ma a műfaj a romantikus történetektől a fantasztikus kalandokig sokféle arcát mutatja. A férfiakat különösen vonzza a szabad képzelet, a látványos rajzstílus és az, hogy itt minden megengedett, ami a valóságban nem. Nőként is érdekes látni, mit árul el ez a világ a férfiak vágyairól. Érdemes megismerni, honnan ered, milyen formái vannak, és miért olyan népszerű.

Rajzolt vágyak Japánból

Bevallom, amikor egy barátom először mutatott nekem egy felnőtteknek szóló japán rajzfilmet, inkább nevettem, mint pirultam. A hatalmas szemek, a túlzó mozdulatok és a merész jelenetek elsőre furcsának tűntek. Később megértettem, hogy egy egész műfajjal van dolgom, amelyet a nyugati világ hentai anime néven ismer. Japánban a szó eredetileg különöset vagy furcsát jelent, és a felnőtt tartalmakat ott inkább más kifejezésekkel illetik. Nálunk viszont éppen ez a név terjedt el. A japán hentai mára a világ egyik legismertebb erotikus stílusa lett, amelyet milliók követnek. Nem csupán pikáns jelenetekről szól, hanem sajátos rajztechnikáról és történetmesélésről is. Gyökerei azonban sokkal régebbiek, mint gondolnánk, és egészen a régi Japán művészetéig vezetnek.

Fametszetek az Edo-korból

A régi Japánban, az Edo-korban virágzott az úgynevezett „sunga”, vagyis az erotikus fametszetek művészete. Ezek a képek a 17. és 19. század között készültek, és a kor legnagyobb mesterei is rajzoltak ilyeneket. A lapokat a házaspárok ajándékba kapták, de sokan szerencsehozó talizmánként is őrizték őket. A leghíresebb darab talán Hokuszai 1814-es metszete, amely egy halász feleségét és két polipot ábrázol. A merész téma, a finom vonalak és a humor ma is elbűvölik a nézőt. Aki a hentai eredetét kutatja, ezekben a képekben ismeri fel a műfaj első ősét. A fametszeteket a 19. század végén háttérbe szorította a nyugati szemérmesség. A mozgókép azonban új lehetőséget hozott, és a merész képek egyszer csak megmozdultak.

Az első felnőtt rajzfilmek

Az első megmozdult merész képek 1969-ben kerültek a mozikba. Ekkor mutatták be az „Ezeregy éjszaka” című egész estés rajzfilmet, amely kifejezetten felnőtt közönségnek készült. Az igazi fordulatot azonban az 1980-as évek hozták, amikor elterjedtek a videomagnók. A stúdiók ekkor kezdtek közvetlenül kazettára gyártani, így a mozik szigorú szabályai már nem kötötték őket. Egymás után születtek a merészebbnél merészebb sorozatok, köztük az 1987-es „Urocukidódzsi”, amely világhírt szerzett. Japánban a törvény ma is előírja, hogy a legintimebb részleteket kitakarják vagy elmossák. Az alkotók ezt kreatív megoldásokkal kerülték ki, ami részben a műfaj jellegzetes képi világát is formálta. Idővel a felnőtt animációnak számtalan irányzata alakult ki.

Stílusok és irányzatok

Ezek az irányzatok ma már szinte minden ízlést kiszolgálnak. Vannak romantikus történetek, amelyekben két felnőtt lassan egymásba szeret, és a testi közelség a kapcsolat csúcspontja. Mások humoros, könnyed hangvételűek, ahol a félreértések és a kínos helyzetek adják a sava-borsát. Népszerűek a fantasy és a sci-fi világok is, varázslókkal, harcosokkal és idegen lényekkel. Érdemes tudni, hogy a merészebb tartalmaktól elkülönül az úgynevezett „ecchi”. Ez a kifejezés a pusztán kacér, sejtető jeleneteket jelöli, amelyek nem mennek el a végsőkig. Sok hagyományos anime sorozatban is felbukkan, a nagyközönség számára is elfogadható formában. A férfiak körében viszont a nyíltabb változat a kedvelt, és ennek jó oka van.

Miért szeretik a férfiak

Ennek oka elsősorban a korlátlan képzelet. A rajzolt világban nincsenek a valóság határai, a testek, a helyzetek és a történetek bármilyen formát ölthetnek. Sok férfi mondta már nekem, hogy éppen ez a szabadság izgatja. Nem valódi színészeket néz, hanem egy fantáziavilágot, amely csak az övé. A rajzolt szereplők ráadásul sosem ítélkeznek. A rajzstílus is sokat számít, az élénk színek, a kifejező arcok és a túlzó arányok erős hatást keltenek. Nőként azt vettem észre, hogy a férfiak itt gyakran a gyengédséget és a kalandot egyszerre keresik. A történetekben sokszor egy magabiztos, csábító nő kezdeményez, ami sok férfinak titkos vágya. Aki pedig ennél mélyebbre merül, hamar felfedezi, hogy a rajzfilmek mögött egy egész kultúra él.

Rajongói kultúra és ízlés

Ez a kultúra messze túlnyúlik magukon a rajzfilmeken. Japánban évente kétszer rendezik meg a Comiketet, ahol rajongók százezrei vásárolnak saját készítésű képregényeket. Ezeket a független kiadványokat „dódzsinsi” néven ismerik, és sokszor ismert sorozatok szereplőit gondolják tovább. Népszerűek a képregényes interaktív történetek is, amelyekben a játékos maga dönti el, merre halad a romantikus kaland. Ma a legtöbben az interneten, erre szakosodott oldalakon nézik a műfaj alkotásait. Fontos, hogy ezek a tartalmak kizárólag felnőtteknek szólnak. Érdemes olyan alkotásokat választani, amelyek szereplői egyértelműen felnőttek. Az ízlés persze mindenkinél más, ezért érdemes nyitott szemmel, de saját határainkat tiszteletben tartva felfedezni ezt a világot.

Fantázia rajzban és szóban

A japán felnőtt animáció tehát több száz éves művészi hagyományból nőtt ki, és ma a férfiak egyik legkedveltebb fantáziavilága. Aki a gyökerekre kíváncsi, nézze meg a budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán fametszeteit. Egy Edo-kori művészetről szóló album is jó kiindulópont. A műfaj történetét érdemes az 1969-es első felnőtt rajzfilmmel és a nyolcvanas évek klasszikusaival kezdeni. Párkapcsolatban is izgalmas lehet közösen megnézni egy romantikus történetet, és utána beszélgetni arról, mi tetszett. A rajzolt vágyak ugyanis sokszor valódi fantáziákat tükröznek. Ezeket néha könnyebb egy kedves, nyitott nővel megosztani telefonon, mint szemtől szemben. Egy ilyen beszélgetés során a képzelet ugyanolyan szabadon szárnyalhat, mint a kedvenc jelenetekben.